A művész munkásságát bemutató publikációk:

• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.:
  Festő és grafikus. A budapesti Képzőművészeti Főiskolán négy évig volt Ferenczy Károly tanítványa, s föltethetően az ő növendékeivel jött le a nagybányai nyári gyakorlatra. A szabadiskolai névsorok 1911-12-ben jelzik nevét a kolónián. Itt Réti és Thorma korrektúráján tanult. Nyomban a világháború után, 1920-ban tűnt föl ismét a kolónián, s ott dolgozott 1927-ig. Nagybányai éveit követően tanulmányutat tett Németországban és Ausztriában. Ezután több éven keresztül Kárpátalján, Munkácson dolgozott és tagja volt a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesületének. 1920-ban állított ki először a budapesti Nemzeti Szalonban. 1924-ben a Nagybányai Jubiláris Tárlaton, 1925-ben és 1927-ben pedig a Nagybányai Festők Csoportkiállításán szerepelt. A '30-as évek végén Szentendrén telepedett le, s főképp ennek környékét festette. 1945-ben a szentendrei művésztelep tagjává választották, s részt vett ezek csoportkiállításain. Tagja volt a KUT-nak is. 1955-ben Szentendrén rendezett gyűjteményes tárlatot. Művészete a táj és az ember egységének nagybányai hagyományaira épül fel. Úgy az olaj, mint az akvarell, s a grafika területén teljesen azonos biztonsággal mozog. Grafikai munkássága tollrajzokat, linóleummetszeteket foglal magába, de készített nagyszámú monotípiát is. 1967-ben a szentendrei Ferenczy Múzeumban emlékkiállítást rendeztek műveiből. "Famunkások" című képét és több más alkotását a székesfőváros vásárolta meg, de művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a sümegi Darnay Múzeumban, a munkácsi és a nagyváradi múzeumban is. (B.J.: Műv. 1971/9, NF, RINM, Mányokitól-Aba Novákig, MJ-NFM)
• Magyar festők és grafikusok adattára:
  A Képzőművészeti Főiskolán Ferency Károly volt a mestere. Annak elvégzése után a nagybányai művésztelepen folytatta tanulmányait Thorma János és Réti István mellett. Itt hat évig dolgozott, majd tanulmányutat tett Ausztria és Németország több városában. Először 1920-ban állított ki a Nemzeti Szalonban. Nevesebb művei közül megemlítjük a sümegi Darnay Múzeumban lévő Önarcképét, a nagyváradi múzeum tulajdonában lévő Munkások, a Székesfőváros által megvásárolt Famunások c. képét. Tagja volt a KUT művészeti egyesületnek. Főleg életképeket festett. - Irod.: MLKL.
• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve:
  Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán négy évig volt Ferenczy Károly tanítványa. A nagybányai szabadiskolában először 1911-ben főiskolásként Réti István, valamint Thorma János korrektúráján tanult. 1920-24 k. és 1927-ben ugyanitt, a művésztelepen dolgozott. Nagybányai éveit követően tanulmányutat tett Németországban és Ausztriában. Ezután több éven keresztül Kárpátalján dolgozott, és tagja volt a Kárpátaljai Képzőművészek Egyesületének. 1920-ban állított ki először a Nemzeti Szalonban. 1924-ben a nagybányai jubiláris tárlaton, 1925-ben és 1927-ben a nagybányai festők csoportkiállításán szerepelt. Az 1930-as évek végén Szentendrén telepedett le, és többnyire ennek környékét festette. 1945-ben a szentendrei művésztelep tagjává választották, s részt vett ezek csoportkiállításain. Tagja volt a KUT-nak is. 1955-ben Szentendrén rendezett gyűjteményes kiállítás. Művészete a táj és az ember egységének nagybányai hagyományaira épül fel. Úgy az olaj, mint az akvarell, s a grafika területén teljesen azonos biztonsággal mozog. Grafikusi munkássága tollrajzokat, linómetszeteket foglal magába, de készített nagyszámú monotípiát is. 1967-ben a szentendrei Ferenczy-múzeumban emlékkiállítást rendeztek műveiből. "Famunkások" című képét és több más alkotását a székesfőváros vásárolta meg, de művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a sümegi Darnay Múzeumban és a Nagyváradi Múzeumban is. (B. J.: Műv.-1970/9, NF, RI-NM, Mányokitól-Aba Novákig)