A művész munkásságát bemutató publikációk:

• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II.:
  Festő és grafikus. A budapesti Mintarajziskolában és az Országos Magyar Iparművészeti Iskolában végzett tanulmányokat. Révész Imre, Helbing Ferenc és Simay Imre tanítványa volt. 1912-ben a nagybányai szabadiskolában képezte magát. Tanulmányutakat tett Olasz- és Franciaországban, majd a budapesti Iparművészeti Főiskola tanáraként fejtett ki jelentős művészpedagógiai tevékenységet, 1934-ig a díszítő festői, később a grafikai szakosztályon (melynek 1945-ig a vezetője is volt). 1916-ban a Műcsarnokban állított ki először. Ezt számos műcsarnokbeli egyéni bemutató követte (1923, 1925, 1939, 1942). 1994-ben a Globe Galériában rendeztek emléktárlatot alkotásaiból. Termékeny és sokoldalú művészegyéniség volt, aki fal- és üvegfestésben, mozaik, plakát és dekoratív tervezésben egyaránt jelentőset alkotott. Haranghy az alkalmazott grafikai műfajok (bélyeg, ex libris) mellett a művészi sokszorosító eljárásokat is (rézkarc, kőnyomat) művelte. Mintegy 2000 könyvhöz készített illusztrációkat, illetve borítóterveket (Csokonai, Madách, Vörösmarty, Móricz, Kipling, Cooper, La Fontaine és mások műveihez). Olajfestményeket is alkotott. 1920-ban azzal a céllal érkezett Debrecenbe, hogy Déri F. megbízásából rajzokat készítsen a Hortobágyról és népének életéről. Ezeket a rajzokat 1921-ben be is mutatta a Városi Képtárban. Némely témát festménnyé érlelte a '30-as években. 1944-ben pl. "Csikós-majális" című festményét állította ki a Műcsarnok tavaszi tárlatán. Temperamentumos festményei többnyire magyar és spanyol vonatkozásúak. Tagja volt a KÉVE művészcsoportnak, a Benczúr Társaságnak, az Iparművészeti Társaságnak, a MAPE művészegyesületnek. Bár ő maga dinamikusan rajzos, stilizált, de alapjában naturalista felfogásban dolgozott, tanítványait nem korlátozta másfajta törekvéseikben. Grafikai munkáival több díjat nyert. Magyaros ízű üvegfestményekhez készített kartonokat, s számos kitűnő kvalitású freskót és mozaikot alkotott a fővárosban és szülővárosában, Debrecenben. Ő festette a debreceni Déri Múzeum dísztermének pannóját. Műveit őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, számos magyarországi közgyűjtemény, a Mainz-i Gutenberg Múzeum. (KMML, Éber, ML, ÚIL, LÁ, DK, RI-NM)
• Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona I-II. Műgyűjtők és kereskedők kézikönyve:
  Festő és grafikus. A bp.-i Képzőművészeti Főiskolán tanult mint Révész Imre és Simay Imre tanítványa. Tanulmányutakat tett Olasz- és Franciaországban. A bp.-i Iparművészeti Főiskola tanára lett. 1916-tól állított ki. Termékeny és sokoldalú festő volt, aki fal- és üvegfestésben, mozaik, plakát és dekoratív tervezésben egyaránt jelentőset alkotott. 1923-ben, 1925-ben és 1943-ban voltak gyűjteményes kiállításai. Temperamentumos festményei többnyire magyar és spanyol vonatkozásúak. Grafikai munkáival (bélyegpályázatok, stb.) több díjat nyert. E téren főképp "Az Ember tragédiája" c. műhöz készített illusztrációi válnak ki. (Éber, ML)
• Magyar festők és grafikusok adattára:
  A Képzőművészeti Főiskolán tanult mint Révész Imre és Simay Imre tanítványa. Tanulmányutakat tett Olasz- és Franciaországban. Az Iparművészeti Iskolán lett tanár. 1916 óta állít ki. Termékeny és sokoldalú festő, aki fal és üvegfestésben, mozaik, plakát és dekoratív tervezésben egyaránt jelentőset alkotott. Könyvillusztrációkat, ex libriseket, oklevél díszítményeket is tervezett. 1923-ban, 1925-ben, és 1943-ban gyűjteményes kiállítása volt. Művei a debreceni Déri Múzeumban és a Magyar Nemzeti Galériában vannak. Írása: "A rajzolás iskolás kezdettől a művészetig." - Irod.: Pipics Zoltán: Száz magyar festő. 1943. ML
• Művészeti lexikon I-IV.:
  Festő, grafikus és iparművész. A Mintarajziskolában, az Iparművészeti Iskolában és Nagybányán tanult. 1915-től az Iparművészeti Iskola tanára volt. Tanulmányúton járt Német-, Olasz-, Francia-, Spanyolo.-ban és Etiópiában. Számos önálló műlapot adott ki, könyveket illusztrált, bélyegeket rajzolt, üvegablakokat, mozaikokat tervezett és freskókat festett késő szecesszionista, erősen kontúros modorban. Számos díjat nyert itthon és külföldön. 1935-ben 14 freskót festett a dorogi bányászotthon számára és üvegfestmény-terveket készített a dorogi plébánia-templom részére. 1941-ben a Műcsarnok homlokzati tympanonjának mozaikját tervezte. A felszabadulás után a komlói filmszínház részére készített falképeket. 1923-ban, 1925-ben és 1943-ban gyűjt. kiállítása volt.
• Művészeti lexikon I-II.:
  Festő és grafikus. Révész Imre és Simay Imre tanítványa, a budapesti Iparműv. Iskola tanára. Temperamentumos festményei többnyire magyar és spanyol vonatkozásúak; grafikai munkáival (bélyegpályázatok, stb.) számos díjat nyert. E téren főleg az Ember tragédiájához készített illusztrációi válnak ki.